1.rész

Egyszer volt, hol nem volt egy kisország kisvárosa. Itt élt főhősünk, Yasna. Kenyerét ápolónőként kereste egy ápoló otthonban. Ápolónői fizetéséből nem élt fényűző, királyi életet, de nem panaszkodott. Kiegyensúlyozottan, boldogan élt takaros, kis otthonában. Hobbija a tánc volt már gyermekkora óta. Munkahelyén gyakran csinált koreográfiákat, amelyeket munkatársaival rendezvényeken adtak elő a lakók és a hozzátartozók nagy örömére. Mozgásigényét futással, heti háromszori tornával és természetesen tánccal csillapította.

Egy szép őszi napon egy hirdetésre lett figyelmes. A városban hastáncoktatás indult. Ez neki való – gondolta. Jelentkezett, de hogy ne egyedül menjen, megfűzte unokatestvérét, Diandrát, iratkozzon be ő is.

Nagy izgalommal várták az első órát. Kicsit féltek az ismeretlentől, de egyben kihívást is jelentett. Feszült, új arcokkal találkoztak első alkalommal és persze az oktatóval, Vain Nevyvel.

Néhány szót Vain Nevy-ről: a város jómódú vállalkozójának felesége. Imádja a hastáncot és a pénzt. Nélkülöznie nem kell, mindent megkap, az átlagtól eltérő, magas színvonalú életet él. Alapvetően jóindulatú, többnyire mosolygós nő. A látszat azonban néha csal és ezt a későbbiekben Yasna és Diandra a saját bőrén meg is tapasztalja.

Térjünk vissza az első órára. Minden a vártnak megfelelő. Soha nem látott mozdulatok, tátva maradt szájak, csodálkozás és elképesztő bénázás. Yasna viszont harcos típus. Amit látott, tetszett neki és elhatározta, hogy mindent megtanul, jó táncos lesz és ha lehet, majd egyszer továbbadja tudását.

Ettől kezdve keményen gyakorolt és meg is lett az eredménye. Tehetsége hamarosan kitűnt és megláttá ezt csapattársai is. Kéréssel fordultak hozzá: gyakorolhatnak-e együtt?